Az embernek számos veszéllyel kell számolnia az üzleti életben, azonban senki nem készülhet fel eléggé az irányíthatatlan, katasztrófaszerû eseményekre. Ha csak az anyatermészetet nézzük, hosszú évek kemény munkájával létrehozott vállalkozásunk, egzisztenciánk válhat semmivé akár percek alatt is. Elég, ha csak az árvizekre, földrengésekre, tornádókra, vagy erdõtüzekre gondolunk.
Ha a természeti katasztrófa lesújt, az elsõ csapást az elektromos hálózat meghibásodása fogja ránk mérni. Ha az elosztórendszernek csak bizonyos elemei sérülnek meg, akkor az áramszolgáltatók fontossági sorrendben elõször mindig az ipari létesítményeken kapcsolják ki az áramot, hogy a lakosság energiaszükségletét fedezni tudják. Ezeken a telepeken az áram kimaradása nem csak a munkát állítja le, hanem akár komoly anyagi veszteséget is okozhat pl a hûtendõ élelmiszereknél. Az áramkimaradás egy fával dolgozó szakember esetében a munka teljes leállását jelenti. Ugyan még lefektethetjük a parkettát a hagyományos módszerekkel, de a más munkafolyamatoknál elengedhetetlen gépeink nem fognak mûködni elektromos áram nélkül. Ezt az idõszakot generátorok, vagy akkumulátorok segítségével vészelhetjük túl. Ilyenkor szerencsés, ha pl. a kézi fúrónk mindig feltöltött állapotban van eltéve.
A természeti katasztrófa természetesen a pénzügyi mozgásokat is leállítja. Ha nincs áram, nem mûködnek a pénzfelvevõ automaták, és nem lehetséges elektromosan sem pénzt átutalni. Gyakran az árammal együtt a telefonos kapcsolat is megszûnik, így anyagilag szinte teljesen el vagyunk vágva a külvilágtól. Ez fõleg nyugaton okozhat gondot, ahol az átutalások és kártyával való fizetés annyira népszerû, hogy az emberek alig tartanak készpénzt maguknál. De bárhol hasznos lehet, ha a cég egyik jól zárható széfjében kisebb összegû készpénzt is tartunk vészhelyzet esetére.
Természetesen cégünket nem csak a minket ért katasztrófa veszélyeztetheti. A melegburkolatok általában a lakásépítés utolsó fázisában kerülnek beépítésre, és ha valamilyen beláthatatlan körülménynek köszönhetõen a megbízónk nem tud a pénzéhez jutni, ez a mi kifizetésünket is lassítani fogja, ha egyáltalán valaha is hozzájutunk a pénzünkhöz. A szerzõdésünkre hivatkozva ilyenkor csak arra számíthatunk, ha megbízónk hitelt vesz fel, illetve a biztosítási összeg egy részét átutalja nekünk.
Fontos tényezõ természeti csapás esetén az is, hogy embereink egy része érthetõ okokból biztosan a családja mellett akar majd lenni a nehéz idõkben, illetve a saját értékeit próbálja megóvni. Ha az elektromos hálózat is akadozik, akkor még nagyobb munkaerõ szükséglettel kell szembenéznünk. Sok cég nem engedheti meg, hogy reputációján csorba essen a késlekedés miatt, tehát ilyenkor az új munkások többletbérét bizony veszteségként le kell nyelni. De az a tény sem hagyható figyelmen kívül, hogy a kötbérekkel terhelt szerzõdõ feleket pénzügyi nyomás is kényszeríti a munka határidõre való elvégzésére.
Természeti katasztrófa esetén gyakran a közlekedés is megbénul. Akár a csapás elõl menekülõ embertömeg zárja el az utat, illetve maga a természet teszi járhatatlanná azt - lemondhatunk a fuvarozásról, és az új alapanyagok érkezésérõl.
De fel kell készülnünk arra az eshetõségre is, mikor valamilyen úton-módon a már meglévõ készleteink semmisülnek meg. Ez esetben igen hasznos, ha van biztosításunk, és mindig pontosan vezetjük a leltárt, mert idõvel ez a veszteség biztosan anyagilag kompenzálva lesz. Ha a készleteinkrõl néha fényképeket készítünk, és számítógépes adatainkkal együtt idõnként lemezre mentve biztonságos helyen tároljuk, akkor biztosan felgyorsul ez a folyamat is. „Szerencsés” helyzetben vagyunk ilyenkor, ha alapanyagaink több raktárban vannak tárolva, így az esetleges lokális csapások készleteink egy részét megkímélhetik. Végsõ esetben más beszerzési forrásokat kell keresni, ilyenkor hasznos, ha ismerünk több beszállítót, illetve kollégát is, akik segíthetnek túlélni a nehéz idõszakot.